Ép vasárnap, hát igen, ilyenkor mit szokott csinálni egy korombeli csaj. Szombat az általában a takarítás, este buli vasárnap reggelig. Én barátnőztem, de előtte még megnéztem az egyik kedvenc sorozatomat a Szex és New York, pontosan a 6. évad/a 38-as csapdája című részét. A lényege az, hogy az egyik főszereplő hölgy vigyázz a barátnője kisbabájára és rá tör az anyaság gondolata. Anyai ösztön, babázhatnék. Ráadásul még korban is elviselhető a gondolat.
  Nos, én ez előtti nap, este voltam bulizni és metróval utaztam. Őszintén így este nem valami felemelő metrózni néha. Leültem az első ülésre, amit ki szemeltem az után tűnt csak fel, hogy egy apuka és kislánya ül velem szemben. Bár az időt nézve azon tanakodtam, hogy ennek a kis gyermeknek már rég ágyban a helye egyszer csak hangos ordenáré ordítások hallatszottak. Talán a reflex, de ha bármi történt volna a baba az első, akit védek. Pedig egy vadidegen volt. Azt hallottam ez minden nőben benne van, egy anyai ösztön, ami időnként felszínre tör, és egyre erősödik, minél öregebbek vagyunk hölgyeim. Én 20 éves vagyok, imádom a gyerekeket, de ilyenkor nem érzem magam fiatalnak. Furcsa. Az utazásom végéig néztem a picit, aranyos volt, az egész baba két nagy barna szem és egy cumi volt. Szerencsére a hangok, amik zavartak, eltűntek, pár kocsival arrébb szállt fel a nagyhangú banda.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.